Kevés ragyogóbb érték létezik a Földön, mint a fekete szénből született kristálytiszta gyémánt. Mindannyiunkat lenyűgöz a páratlan szépsége, eleganciája és története, mégis elég keveset tudunk róla. Az alábbi cikkben a 10 legfontosabb tudnivalót állítottuk össze.
1. A GYÉMÁNT LEGKEMÉNYEBB DRÁGAKŐ A FÖLDÖN
A szénatomokból álló gyémánt a legkeményebb drágakő a Földön. A Mohs-féle keménységi skálán a legmagasabb, tehát a 10. fokot éri el. A 9. fokon a korundok vannak (pl. rubin, zafír). Habár csak egy fok a különbség, a gyémánt 140-szer keményebb mint a korund. Ez a különbség ugyanolyan, mint az 1. és 9. fok között.
Nem karcolódik, nem kopik, és gyémántgyűrűnk örökkön-örökké csillogni fog, persze csak akkor, ha gondosan ápoljuk. A gyémánt színtiszta szén, vegytiszta, vagyis a gyémántban a szénen kívül semmilyen más elem sem fordul elő. Hogy is néz ez ki? A gyémánt szabályos tetraéderes rendszerben kristályosodik, ezért a gyémántkristályok általában lekerekített hegyű oktaéderek, enyhén domború lapokkal.
2. A GYÉMÁNT AZ ÖRÖK KÖTELÉK JELKÉPE
A gyémánt szó a görög “adamas” szóból ered, mely jelentése legyőzhetetlen, így a gyémánt az örök kötelék jelképe is. Ez a örök szerelem tradíciója már több évszázada él. Az első említések a gyémánt ajándékozásáról, mint az egyedi szerelem jelképéről, a 15. századból származnak. A régi Görögországban a gyémántok az „istenek könnycseppei“ voltak, melyek a földre estek. A karikagyűrű több ezer éve az örökkévalóság, a teljesség, a véget nem érő szerelem becses jelképe, így nem is passzolna jobban más ehhez a mesés szimbólumhoz, mint a gyémánt. A gyémánt az egyik legnépszerűbb kőválasztás eljegyzési gyűrű és karikagyűrű esetén, de egyre népszerűbb a szivárvány összes színében pompázó zafír, a világoskék topáz, az indigókék iolit, a vörös gránát, az ólomkristály, a cirkónia vagy az ametiszt is. A gyémánt gyűrű kiválasztásához az alábbi cikket ajánljuk.
3. A GYÉMÁNTOT A VULKÁN VAGY EGY METEORIT HOZZA A FELSZÍNRE
A gyémánt a földkéreg mélyében, igen magas hőmérsékleten és nagy nyomáson keletkezik, a földfelszíntől legalább 150 km-es mélységben, és 1000 Celsius fok feletti hőmérsékleten. Ezekben a mély rétegekben természetesen az ember számára nem elérhető a gyémánt, onnan fel kell kerülnie a föld felszínére vagy ahhoz közeli rétegekbe. A gyémánt mélyebb rétegekből történő felszállításáért a vulkánkitörések, a Föld felszíne felé igyekvő magma mozgása felelős. A magma-áram hozza magával és teszi le a föld felszínéhez közel a sokkal mélyebben keletkezett ősi ásványt.
Sokkal ritkábban, más módon is keletkezhet olyan nagy nyomás és hőmérséklet a földfelszínen, mely kedvez a gyémánt-képződésnek, ilyen a meteoritok becsapódása. Meteoritokban már a Földre érkezésük előtt, a Föld légkörében is keletkezhet gyémánt.
4. A GYÉMÁNTOK ÉRTÉKE A SZÍNŰKTŐL IS FÜGG
A gyémánt sokféle színben fordul elő a természetben. A sárga, barna, kék, zöld, lila és a fekete is gyakori árnyalat. A gyémántok értéke annál magasabb, minél fehérebb a színük, természetesen vannak igen drága, különleges, “fancy” gyémántok is, amelyek színe kék vagy épp rózsaszín. A legértékesebb ” fehér ” gyémántok teljesen színtelenek, ám a legtöbb gyémántnak van egy kis sárgás árnyalata. Az árnyalatokat sokféleképpen jelzik, a legelterjedtebb skála az ábécé betűit használó, amely a D betűtől, a legfehérebb minőségtől indul.
5. A KARÁT A GYÉMÁNT SÚLYÁT JELÖLI
A gyémántárakat karátonként adják meg, ez a gyémánt súlyát jelöli, ám ez a karát nem azonos az arany ötvözetét jelző karáttal. A gyémánt karát rövidítése ct. Egy karát (1 ct) 0,20 grammnak felel meg, és 100 pontra osztható fel (tehát a félkarátos – 0,50 ct-os – gyémánt 50 pontosként is megadható). A mérést ezredpontossággal végzik, a harmadik számjegyet csak akkor lehet felfelé kerekíteni, ha az értéke 9. A tanúsítványokban a súlyt századpontossággal tüntetik fel.
Az értékesnek számító 10 karátot meghaladó, színes gyémántok azonban rendkívül ritkák, évente legfeljebb egy kő kerül a felszínre az egész világon.
6. A GYÉMÁNTNAK VAN TÜZE
A teljesen tiszta, átlátszó gyémánt a fény teljes színskáláját különböző színekre bontja és tükrözi vissza, ezt hívják a gyémánt tüzének. A gyémánt, mint alapanyag egyedülálló törésmutatóval rendelkezik, amit megfelelő csiszolással, egy szinte tökéletesen fényvisszaverő briliánssá alakíthatjuk ki. A modern csiszolási technika során 57 oldallapocskát (fazettát) csiszolnak a gyémánt felületébe. A briliáns csiszolási forma biztosítja, hogy a gyémántra eső fénysugarak a gyémánt belsejében a fazettákon körbetükröződve, visszaverődhessenek közel és így a legragyogóbb gyémántfény jöhessen létre.
A briliáns csiszolású gyémánt a befogadott fény 100%-át képes visszaverni.
7. A GYÉMÁNTOKAT 4 SZEMPONT ALAPJÁN ÉRTÉKELIK
A gyémántok értékelésénél és tanúsításánál a gyémántok négy fő paraméterét ítélik meg. Ezek a csiszolás (cut), tömeg (carat), tisztaság (clarity) és szín (colour). E négy paraméternek (4C) jelentős befolyása van a gyémánt árára.
Színe/színtelensége (color)
Csiszolásának minősége, arányai (cut)
Tisztasága (clarity)
Súly, karát (carat)
8. MINDEN GYÉMÁNTHOZ VAN TANÚSÍTVÁNY
A tanúsítványban a 4C-n kívül lehetnek további adatok a gyémánt méretéről, fluoreszcenciájáról, a gyémánt belső és külső zárványainak térképéről stb. Minden hivatalos tanúsítvány védjeggyel, dátummal és aláírással van ellátva. A vásárlóknak ez a tanúsítvány garantálja a gyémánt eredetiségét és minőségét.
9. A GYÉMÁNT NEM MINDIG HIBÁTLAN
A gyémántok tisztaságának ellenőrzését tízszeres nagyítás alatt végzik, egy lupé segítségével. Az ilyen mértékű nagyítás alatt láthatóak a zárványok, amelyek rontják a drágakövek minőségét, mert csökkentik az átlátszóságot és hatással lehetnek a kő színére is. A hibátlan gyémánt belsejében nem lehet zárványokat, külsején pedig sérüléseket találni. Külső hibák típusai lehetnek extra fazetták, kimaródás, csorbulás, karcolás. Belső hibák típusai lehetnek beépült kristályok, beépült kristályok, lézerfurat, felhő, tollazat
10. A HAMIS GYÉMÁNT TÖBBFÉLEKÉPPEN IS FELISMERHETŐ
A gyémánt 6x jobb hővezető mint a réz. Ez a tulajdonsága egyaránt felhasználható a gyémánt valódiságának meghatározásánál és a nanotechnológiában. Minden röntgensugárral megvilágított gyémánt fluoreszkál és így könnyen elválasztható a kőzettől. A gyémántok legtöbbször kéken, fehéren, lilán, sárgán, zölden vagy narancssárgán fluoreszkálnak. A ködképző teszttel is tetten érhetjük a hamis gyémántokat: ilyenkor rá kell lehelni a kőre, akár egy üveglapra. Amennyiben rögtön kitisztul, gyémántról beszélünk, viszont ha kell neki pár másodperc, akkor bizony hamisítvánnyal van dolgunk. A másik teszthez egy sima újságpapír is elegendő. Amennyiben a kő nincs foglalatban, fejjel lefelé rá kell fordítani egy újságra. Ha a betűk rajta keresztül is olvashatóak, a kő hamis, ugyanis a valódi gyémánt töri a fényt és olvashatatlanná teszi az alatta levő szöveget.
